Tisztázzuk már végre: kinek kell környezetvédelmi termékdíjat és népegészségügyi termékadót fizetni? És kinek nem?

Ön is külföldről importál? A legtöbb vállalkozás még csak nem is sejti, hogy ilyen adókat (is) kellene fizetnie, pedig ennyire még soha nem volt könnyű lebukni az adóhatóság előtt. Éppen ezért ideje tisztába tennünk a témát.

Azok a gazdálkodók, akiknek az ÁFA bevallásából azt látja az adóhatóság, hogy tagállami beszerzése van, vagy megállapítja, hogy 3. országból importál terméket, de ennek ellenére termékdíjat, és/vagy népegészségügyi termékadót nem fizet, joggal érezhetik magukat veszélyben, és előbb-utóbb számíthatnak az adóhatóság megkeresésére.

Minden olyan vállalkozás, amely külföldről NEM ömlesztett árut szerez be (hanem csomagoltat), akkor a csomagolás után egészen biztosan környezetvédelmi termékdíjat kell fizetnie. Teljesen mindegy, hogy az árut alapanyagként szerezte be a termeléséhez, vagy továbbértékesítés céljából. Abban az esetben viszont, ha a csomagolás újrahasznosítható, és ezt a gazdálkodó külföldre szállítja, akkor a termékdíj megtakarítható.

Aki pedig egészségre ártalmas termékek /pl. alkoholos vagy alkoholmentes ital, sós snack, dzsem, energiaital/ kereskedelmével foglalkozik, annak mind a külföldi beszerzései után, mind ez eladásai után az népegészségügyi termékadót /köznapi nyelven: chipsadót/ is kell fizetnie.

A legnagyobb probléma ebben a témakörben, hogy rengeteg cég (főleg az újonnan indulók) nincsenek is tisztában azzal, hogy ők igazából alanyai ezeknek az adónemeknek, és adófizetési kötelezettség terhelné őket. Valamiért erre sem ők, sem a könyvelőjük nem figyel eléggé. Pedig ez nem mentesíti őket az akár 50%-os adóbírság kiszabása alól.

Szeretne biztos lenni abban, hogy önnek kell-e fizetni környezetvédelmi termékdíjat/népegészségügyi termékadót, vagy sem?

Kérjen tőlünk egy INGYENES konzultációt, melynek keretében átvizsgáljuk az ehhez kapcsolódó dokumentumait, és probléma esetén segítünk önnek a megoldásban.